VÁLSÁGZÓNÁK: Jemen és az „arab tavasz”: új bukott állam? avagy Arabia (In)felix – Boldog(talan) Arábia

2015. március 18-án a „Válságzónák” előadássorozatunk második előadásán Rostoványi Zsolt rektor úr a jelenlegi jemeni helyzetet elemezte. Bajnok Ádám beszámolója.

Bár az előadássorozat jellegéből adódóan a mostani előadást a szokásos nagy nyílt előadásainknál kisebbre terveztük, így is nagy volt az érdeklődés. Rostoványi rektor úr a Jemen és az „arab tavasz”: új bukott állam? avagy Arabia (In)felix – Boldog(talan) Arábia címet választotta, hiszen az Ókorban Boldog Arábiának nevezték a mai Jemen területét, ami aligha igaz a mostani, válságban lévő országra. Amint azt rektor úr megjegyezte Jemen a Közel-Kelet kutató számára valódi állatorvosi ló, hiszen az arab tavasz lényegében összes problémája jelen van. Szíria, Irak és Líbia mellett Jemen a negyedik olyan állam, amely az arab tavasz következtében a bukott államiság határára került.

Az előadáson háttérként szó volt Jemen történelmi-civilizációs hátteréről, kolonizációról és dekolonizációról, a szétszakítottság időszakáról és a szaúdi-iráni regionális vetélkedésről, amelyet egyes elemzők második közel-keleti hidegháborúnak neveznek. Általában az országról elmondható, hogy a Bab el-Mandeb szoros miatt stratégiailag rendkívül fontos helyen fekszik. Emellett azonban az arab világ legszegényebb országa, magas iskolázatlansággal és munkanélküliséggel. A társadalom számos törésvonal mentén megosztott, úgymint az ötimámos síita kisebbség és a szunnita többség, észak és dél, radikálisok és mérsékeltek, valamint különböző törzsek közötti ellentétek.

Jemen mindazonáltal ősi civilizációs központ. A mai Jemen területén volt a bibliai Sába királysága, és a Tömjén út részeként fontos szerepe volt az iszlám létrejöttében is. A gyarmati uralom után létrejött két állam csak 1990-ben egyesült, és Jemen történelmében gyakoriak voltak a polgárháborúk. 2011-ben az arab tavasz következtében Száleh elnök megbukott, az események azonban ismét felszínre hozták a szunniták és a síita húszik közötti ellentétet, amely következtében Jemen mára a bukott államiság szélére került. Az ország politikai helyzete a fentiekben részletezett megosztottság miatt teljesen átláthatatlan, és a helyzet konszolidálása rövid, de akár középtávon is kilátástalannak tűnik. Az előadás befejező részében szó volt a dzsihádizmus és a radikális iszlám szerepéről Jemenben, hiszen az al-Kaida jemeni szárnya az egyik legaktívabb és többek között a januári Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetéséért is felelős.