Trump vagy Clinton?

2016. november 3-án társaságunk kerekasztal beszélgetést szervezett, a jövő héten esedékes amerikai elnökválasztás témájában. Az előadás célja az elnökjelöltek esélyeinek latolgatása mellett a jövőbeni kilátások és az elnökválasztás hatásainak megvitatása volt.

A meghívott előadók, – Dr. Magyarics Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Észak-Amerikai főosztályának vezetője, Nagy Sándor András, amerika szakértő, és Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense-       szakmai tudásukkal és az elnökválasztás megannyi aspektusból való megközelítésével garantálták az esemény magas színvonalát.

Előadóink egyetértettek abban, hogy habár a legújabb felmérések szerint a demokrata Hillary Clinton áll nyerésre, azonban a 2-3%-os előnye még nem garancia arra nézve, hogy ő lesz a következő elnök. Kiemelték, hogy az országos támogatottság önmagában nem elég, valamint, hogy az amerikai választási rendszernek valamint a demográfiának köszönhetően a választást a 10-12 úgynevezett billegő állam dönti majd el, ahol Donald Trumpnak sokkal kevesebb hiba lehetősége van, mint vetélytársának. Az esélylatolgatást tovább nehezíti, hogy a 2016-os kampányban szokatlanul nagy szerepet kapott a negatív kampány, ami demotiválhatja az el nem kötelezett szavazókat, apolitikus magatartáshoz vezethet. A Washingtonnal szembeni elégedetlenséget jól mutatja, hogy az amerikaiak jelentős többsége úgy gondolja, hogy országuk rossz irányba tart, valamint sosem volt még két ennyire népszerűtlen elnök jelölt.

Donald Trump kihasználva, hogy az emberek egy része bármi áron változást szeretne látni, egy szinte szakpolitikától mentes, érzelmekre alapozott kampányt folytat. Komoly előny számára az amerikai milliárdos imidzse, aminek köszönhetően hitelesen állíthatja, hogy ő az amerikai kis emberek hőse. Továbbá előnye Trumpnak, hogy nem karrier politikus, így a botrányos kijelentései ellenére is képes volt megőrizni népszerűségét. Vele ellentétben Hillary Clinton professzionális politikus, akiről a legtöbb állampolgárnak már kialakult véleménye volt már jóval az elnökválasztási verseny előtt, így ő sokak számára kevésbé szavahihető. A kampány előrehaladott stádiuma, és a választás közelsége miatt, nehéz megmondani, hogy a legújabb botrányok mekkora és milyen hatással lesznek az átlag választó polgárokra. A felmérések alapján abba biztosak lehetünk, hogy szoros versenyre számíthatunk.

Az előadás második felében az elnökválasztás előtt-alatt végbemenő társadalmi változásokat, valamint az új elnök személyének lehetséges hatásait is megvitattuk. Előadóink kiemelték, hogy a trumpizmus kialakulásához nagyban hozzá járult a választópolgárok kiábrándultsága, valamint az, hogy egyre többen tartják korruptnak, a jelenlegi rendszert. A minőségi sajtó és média visszaszorulása, valamint a tömegkommunikáció nagyobb arányú elterjedése szintén Trumpnak kedvez, hozzá járul a választás el bulvárosodásához. A reálgazdaság érdemben nem növekedett, ami szintén elégedetlenséget szül. Ezen problémák fennmaradnak az elnökválasztás után is, valamint a trumpizmussal mint jelenséggel továbbra is számolniuk kell majd az amerikai politikusoknak, hiszen a jelenség önmagában nem köthető pusztán Donald Trump személyéhez.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben változik meg majd Amerika a választás után, előadóink azt a választ adták, hogy a bürokrácia valamin a hatalmi egyensúlyok és fékek miatt nem kell félni attól, hogy egy esetleges Trump adminisztráció radikálisan megváltoztatná az amerikai politikát. Egy esetleges Clinton adminisztráció alatt pedig az Obama örökség folyatására lenne a legnagyobb esély, hiszen Clinton maga is része volt az Obama adminisztrációnak.

Összességében egy lebilincselő és igen hasznos előadást hallhattunk, melynek köszönhetően több nézőpontból is megvizsgálhattuk az amerikai elnökválasztást.

Ezúton is köszönjük az előadóknak, valamint a szervezőknek az előadást!