ElőadásokProgramok

Az USA – Kína kapcsolatok új korszaka

2017. március 7-én Az USA – Kína kapcsolatok új korszaka címmel szervezett panelbeszélgetést Társaságunk. Meghívott vendégeink voltak Szunomár Ágnes Kína szakértő az MTA Világgazdasági Intézetétől, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója, Marton Péter USA, illetve Matura Tamás Kína szakértő. Az est folyamán a két nagyhatalom viszonyának változásait, lehetőségeit és világpolitikára gyakorolt hatásait helyeztük célkeresztbe és vizsgáltuk meg szakértőink segítségével.

Korunk legjelentősebb bilaterális kapcsolatát nagy bizonytalanság jellemzi Donald Trump januári beiktatása óta. Míg az ázsiai fél számára a hosszú távú stabilitás a prioritás, addig az újdonsült elnök személye és cselekedeti a kiszámíthatatlanságot tükrözik. Amerikai oldalról a konfliktus a fékek és egyensúlyok rendszerének köszönhetően nem élesedik ki, hiszen ez diszfunkcionális döntéshozatalt eredményez. A szakértők úgy vélik, egy esetleges konfliktus kirobbanása a fegyverviselés helyett a gazdaságra korlátozódna, ami azonban alapjaiban rengetné meg a mai világpolitikát, hiszen a két szuperhatalom rivalizálása az egész világra destruktív lenne. Mindamellett, az USA abszolút vesztese lenne egy esetleges kereskedelmi háború kirobbanásának. Az amerikaiak kiszámíthatatlanságát mutatja az is, hogy felszámolnak több multilaterális egyezményt is, például NAFTA-t vagy a TPP-t ami Pekinget kihagyta volna a szabadkereskedelmi övezetből. Ezt a bizonytalanságot látva több ázsiai ország is egyre inkább távolodik tőlük. Kína nagyon bölcsen egyelőre hallgat és türelemmel kezeli a kialakult helyzetet, amiben az is szerepet játszik, hogy idén dől el vajon újraválasztják-e a jelenlegi kínai elnököt.

Diplomáciai kapcsolatok terén Donald Trump beiktatása utáni egyik első húzása volt fogadni a tajvani vezető telefonhívását, mellyel nyíltan megkérdőjelezte Kína elsőszámú külpolitikai felfogását, az Egy-Kína politikát. Egy másik esetben például Ausztrália vezetői, miután hivatalos úton nem tudták elérni magánszámán hívták fel. Így az elnökség kezdeti periódusát méltán nevezhetjük a furcsa telefonhívások korszakának is. Szakértőink szerint a tajvani telefon nem egyértelműen Kína ellen irányult, sokkal inkább még része lehetett Trump korántsem szokásosnak mondható kampányának. Az azonban biztos, hogy a tajvani kérdésből előbb lehetne konfliktus, mint a gazdasági versenyből.

Zárásként még szóba került, hogy a preventív logika értelmében, ha katonai konfliktusra kerülne sor, akkor az USA-nak most lenne érdemes lépni, míg fölényben vannak, ugyanis a technológiai fejlődésnek még döntő szerepe lesz a jövőben. Ez a forgatókönyv azonban valószínűtlennek látszik, habár a Fehér Ház kijelentései korántsem adnak okot az optimizmusra. Szakértőink egyetértettek abban, hogy Kína nem akarja az USA helyét átvenni és világhatalommá válni, helyette regionális hatalomként maradna meg, azonban amennyiben az amerikaiak nem biztosítanak világpolitikai stabilitást, lehet, hogy mégis ebbe a helyzetbe kényszerítik Kínát.