ElőadásokProgramok

V4 nagyköveti panelbeszélgetés

2017. április 25-én társaságunk rendhagyó panelbeszélgetést szervezett a Budapesti Corvinus Egyetemen, amelynek témája a Visegrádi Együttműködés eddigi eredményeinek, múltjának és jövőjének, illetve jelenlegi felépítésének és működésének a bemutatása volt, mindezt pedig előadóink összefüggésbe helyezték az Európai Unió főbb kihívásaival, valamint a nemzetközi politika aktuális problémáival is.

Ennek megvitatásához több szakértőt is sikeresen vontunk be a diskurzusba, így vendégeink között köszönthettük szlovák részről Rastislav Kacer, lengyel részről Jerzy Snopek, cseh részről pedig Juraj Chmiel Magyarországra akkreditált nagykövet urakat, emellett Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár urat is, akik egy különösen részletes és sokoldalú párbeszéd keretében ismertették a hallgatósággal a legfontosabb tudnivalókat a témában. Az esemény során a meghívottak több, különböző szakpolitikákat és területeket érintő kérdésre válaszoltak körülbelül negyedórás idősávokban, majd ezt követően a közönségnek is lehetősége nyílt néhány percben feltenni saját kérdéseit előadóinknak.

Az első kérdés egy általánosabb jellegű témára irányult, ugyanis szakértőinknek  a V4-ek eddigi munkáját és teljesítményét kellett értékelni néhány mondatban. Ennek során számos különböző aspektust emeltek ki a felszólalók: beszéltek a Visegrádi Együttműködés történetéről, megalakulásának körülményeiről és hátteréről, a szervezet identitásképző hatásairól, illetve a résztvevő országok közös történelmi tapasztalatairól és a hasonló kulturális, gazdasági és társadalmi jellegzetességekről, amelyek még inkább összekötötték egymással a tagállamokat és megalapozták a közöttük lévő kapcsolatokat.

Ezen kívül felmerült érvként, hogy az Európai Unió szempontjából szintén jelentős, hogy több kisebb regionális szervezet is működjön annak keretein belül, mert ezek is tovább erősíthetik és stabilizálhatják az integrációt, még ha nem is születik mindig egyetértés, hiszen a visegrádi országok határozzák meg döntően az egész régió gazdasági és fiskális folyamatait. Ugyancsak lényeges elemként emelték ki a résztvevők a különböző ötletekre való nyitottságot, a pluralizmust, illetve a pozitív megközelítést, amelyek segítségével mind a V4-ek, mind az EU szintjén jobban összehangolhatók az egyes érdekek.

IMG_1302

A következő kérdés egyfajta kitekintés volt a térség közeljövőjére vonatkozólag, és az együttműködés esetleges reformjaihoz, a mélyítéshez, a struktúra és az intézményrendszer lehetséges átalakításához kapcsolódott, illetve jelenleg is releváns helyi és uniós problémákkal összefüggésben hangzott el néhány megoldási alternatíva a felek részéről. Ezen a téren a felszólalók többsége egyetértett abban, hogy nincsen szükség komolyabb, átfogóbb reformokra, és megfelel a mostani, viszonylag rugalmas működés minden tagállam számára, így a változtatások helyett inkább újabb területek bevonásával és a meglévők konszolidálásával lehetne szorosabbra fűzni a kooperációt.

Megemlítették még a V4-ek Európán kívüli külkapcsolatait is, miközben hangsúlyozták, hogy a tagok mindenek előtt saját régiójukért felelnek, ezért fontos szerepet kell tulajdonítani a helyi érdekeltségű projekteknek, pályázatoknak és fejlesztési lehetőségeknek is. Az értékekkel kapcsolatban főként a lengyel képviselő érintette azt a témát, hogy a hit, a kölcsönös bizalom és egyetértés valóban fontos alapelvek, de azt látja az egyik súlyos problémának, hogy inkább csak a szlogenekben és a kommunikációban jelennek meg ezek az értékek, a gyakorlatban pedig kevésbé, miközben abban a kérdésben mindegyik fél konszenzusra jutott, hogy az egyéni célok és érdekek egy részét fel kell áldozni a közös prioritások megvalósításáért, még ha azok csak hosszútávon is látszódnak ­realizálódni.  

A fentiek mellett szó volt a biztonsági szektor mélyítésének szükségességéről és egy európai védelmi közösség létrehozásának lehetőségéről is, illetve arról, hogy milyen forgatókönyvek alakulhatnak ki a későbbiekben az EU jelenlegi válságai kapcsán. Szó volt érintőlegesen a kétsebességes Európa dilemmáiról, vagyis arról, hogy Schengen vagy éppen az eurozóna, mint szűkebb integrációk az Unión belül, hogyan hatnak a tagállamok egymás közötti viszonyrendszerére. Az EU-ról egyébként általában minden előadó úgy vélekedett, hogy alapvetően egy sikertörténet, emellett hozzájárul az európai béke és stabilitás fenntartásához, de vannak benne kisebb-nagyobb hullámvölgyek, és alapvetően az uniós bürokrácia egyszerűsítésére lenne szükség. Ezeken túlmenően a biztonsági diskurzus során több egyéb, aktuális témát is lefedtek, például az európai hadsereg kérdését, a migrációs válságot, a kelet-ukrajnai háborút, a terrorizmust, az Oroszországgal szembeni szankciókat, emellett Kelet-Közép-Európa, valamint a visegrádi tagállamok kelet és nyugat felé irányuló attitűdjét.

Sajnos az idő szűkös keretei miatt a közönség soraiból érkező kérdések közül csak néhányat volt lehetősége megválaszolni az előadóknak, amelyek a V4-ek diplomáciai és gazdasági kapcsolataihoz, illetve a szervezeten belüli esetleges súrlódásokhoz és törésvonalakhoz kapcsolódtak.  Mivel júliustól Magyarország veszi át a szervezet elnökségét, ezért hazánk számára különösen jelentős, hogy tisztában legyen az integrációra nehezedő kihívásokkal, amelyekre véleményem szerint körültekintően világított rá ez a diákszervezetünk által szervezett szakmai program.