ElőadásokProgramok

Kérdőjelek 1. ISIS Moszul után?

Szakkollégiumunk 2017.09.21-én az ISIS-Moszul után? című kerekasztal-beszélgetésével útjára indította Kérdőjelek előadássorozatát. Meghívott szakértőink között volt Dr. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára, Dr. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, illetve Dr. Wagner Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. A moderátori szerepkört Szalai Máté a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, illetve a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegédje, szakkollégiumunk mentora töltötte be.

Az első kérdés a moszuli hadjárat tanulságát érintette. Tálas Péter tanár úr kiemelte, hogy a hadjárat időtartamának elhúzódása megmutatta, hogy nehéz felvenni a harcot a gerilla szervezetek ellen, illetve éppen a harc elhúzódása miatt, annak jelkép jellege amortizálódott. Dr. Rostoványi Zsolt hangsúlyozta, hogy eltűnhet az ISIS befolyása a terület felett, de amíg a radikális ideológia megmarad, addig a harc folytatódni fog. Wagner Péter Moszul jelentőségére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint az Iszlám Állam ,,mindent Moszulra tett fel”, ezzel magyarázva a harcok megnövekedett időtartamát.

A következő kérdés, vagyis az ISIS legyőzésének nehézségei között említették szakértőink annak másodlagos fontosságát. Megfigyelhető, hogy gyakran a beavatkozó államok számára fontosabb a szomszédaik meggyengítése, mint maga a terrorszervezet legyőzése. A nemzetközi összefogás nehezen állt össze, azonban az USA jelentősége nem elhanyagolható, nélküle akár évekbe is telhetett volna Moszul visszafoglalása.

A továbbiakban az ideológia szerepét hangsúlyozták előadóink. Dr. Rostoványi Zsolt szerint a szervezetnél fontosabb a radikális ideológia megállítása. Ameddig a nemzetközi közösség nem érti meg ezt az ideológiát, amíg nem tanulja meg az integrálatlan társadalmi rétegeket beolvasztani, addig a problémák fent fognak állni.

Nem lenne szabad a nyugati társadalomnak éles vonalat húznia az iszlám és keresztény vallás közé, hiszen így könnyen elérik a radikális terroristák céljukat. Abban a kérdésben, miszerint van-e az Iszlám Államon kívül más alternatíva a szunnita kisebbség képviseletére, a szakértők egyetértettek, hogy ugyan Törökország próbálja a szunnita érdekeket képviselni, de jelentős támogató nem áll mögöttük.

Összességében elmondhatjuk, hogy egy jó hangulatú, tanulságos és rendkívül informatív előadást hallhattunk. Reméljük, hogy előadássorozatunk következő alkalmaival is hasonló, remek élményekkel gazdagodhatunk.