ElőadásokProgramok

Kérdőjelek 3. Nemzetközi szankciók: Működhetnek?

Szakkollégiumunk 2018.02.21-én ,,Nemzetközi szankciók: Működhetnek?” címmel rendezte meg a tavaszi félév első nyílt előadását. Az őszi félévben útjára indított Kérdőjelek előadássorozat folytatásaként megrendezett kerekasztal-beszélgetés meghívott szakértői között volt dr.Paragi Beáta egyetemi docens, dr. Nagy Sándor Gyula egyetemi docens és dr. Matura Tamás egyetemi tanársegéd. A moderátori szerepkört Szakkollégiumunk elnöke, Le Virág Mai Lan töltötte be.

Az első, bevezető kérdés a jelenleg érvényben lévő szankciókra, illetve azok hatásaira vonatkozott. Paragi Beáta hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten a szankciós politika nem új keletű eljárás, hiszen már a létrejövő Arab Liga első intézkedései között is ott szerepelt az Izrael ellen felállított bojkott. Az Iránnal szembeni nukleáris fegyverekre és az úgynevezett kettős felhasználású elemekre vonatkozó szankciókat, szakértőnk szerint, nevezhetjük sikeresnek, azonban fontos kiemelni, hogy a szankciós politika a Közel-Kelet kapcsolatrendszerének átalakulását hozta magával. Nagy Sándor Gyula az amerikai régió kapcsán Kuba és Venezuela példáját emelte ki. Kuba ellen az Egyesült Államok ún. extraterritoriális alapú jogszabályokat hozott, melyek kapcsán az Obama adminisztráció elnöki rendeletei már enyhülést jelentettek. Venezuelában még nem tudunk hosszútávú következményekről beszélni, hiszen körülbelül egy éve indultak el a szankciók az ország ellen, azonban az életszínvonal rohamos esése már most érzékelhető. Matura Tamás Észak-Korea kapcsán a szankciók hatástalanságáról beszélt, hiszen az országban 70 éve stagnál az életszínvonal, így a lakosságot nem érintette drasztikusan a szankcionálás. Sőt, a bevezetetett intézkedéseket a rezsim a saját előnyére is tudja fordítani, hiszen a vezetés általuk bűnbakként tudja feltüntetni az Egyesült Államokat és a nemzetközi közösséget. Paragi tanárnő ennek kapcsán fontosnak tartotta megemlíteni a szankcionált államok kreativitását a rendeletek kijátszása kapcsán, például a gázai övezetben valóságos csempész alagútrendszer épült ki, illetve Szíriában is mindkét oldal hozzá tud jutni a nemzetközi szállítmányokhoz.

Az utolsó kérdés az országok szankciók általi, nemzetközi életbe való visszaintegrálódásának sikerességére vonatkozott. Nagy Sándor Gyula nem tudott a kérdésre pozitív választ adni, hiszen Kuba mindig megtalálta a túléléséhez fontos partnereket. Paragi tanárnő a Közel-Kelet kapcsán Iránt pozitívumként említette, azonban véleménye szerint a különböző, nem állami szereplők növekvő befolyása óvatosságra ad okot. Matura Tamás szerint a szankciók (vagy más szóval büntető rendelkezések) fő célja nem az integráció elősegítése, hanem a nemzetközi normák megsértésének büntetése.

Az előadás átfogó képet adott a hallgatóság számára a világ különböző régióiban életben lévő szankciókról és azok hatásairól. Összességében egy informatív és tanulságos előadásnak lehettünk szem- és fültanúi. Reméljük az előadássorozatunk következő alkalmával is lehetőségünk nyílik ilyen jó hangulatban megválaszolni a nemzetközi kapcsolatok egy újabb nagy kérdőjelét.